Búcsú Prof. dr. Cholnoky Pétertől (1932-2024)

„Halottakról jót vagy semmit!”! -  Bölcs mondás, ami egyúttal magyarázata is annak, hogy valamennyi búcsúztató csak pozitívan ecsetelheti az eltávozottat. A nehézség csak akkor mutatkozik, amikor az eltávozottról valóban csak jókat és szépeket lehet mondani. Cholnoky Péter ebbe a csoportba tartozik. Jellemzésére minden elismerő szó a valósághoz képest csak gyarló hívság, mert tőle valóban egy párját rikítóan kiemelkedően kiváló EMBERTŐl kell búcsút vennünk. 

Életművének részletezése és méltatása meghaladná e megemlékezés kereteit, ezért csak szinte vezérszavakra szorítkozhatom. Cholnoky Péter 1932 09 08-án született Pécsett, ahol iskoláit járta. Mély benyomást hagyott benne a jezsuiták országis hírű pécsi „Pius” gimnáziuma. Az ott magába szívott világnézete évtizedek ostromát állta ki. Elkötelezett Istenhívőként a keresztény életélés példáját szolgáltatta.  Hitét a kommunista időkben is bátran megtartotta, saját egyházát hűen szolgálva a keresztény ökumenizmus elkötelezett hívévé és gyakorlójává vált. Nem csak jó keresztény volt, de ízig vérig magyar hazafi is. Pályafutásának adatszerű felsorolásából, ezen szempontok kiemelése fontosnak látszott, mert ezekből  épült fel személyisége, embersége, kollegialitása, segítő készsége, barátságossága, hivatása, emberszeretete egész példamutató élete.

Osztályidegenként nem volt könnyű az egyetemre bejutnia. Diplomáját 1956-ban szerezte meg. Nem véletlenül szűkebb szakterületeként a gyermekgyógyászatot választotta, amiben  Kerpel Fronius professzor mellett Pécsett, továbbá gazdag külföldi tanulmányútjain, munkavállalásain keresztül is gyarapította páratlan tudását, amit 1971-ben tudományos (kandidátusi, később PhD) fokozatával koronázott meg. A Pécsi egyetem tiszteletbeli professzori rangot adományozott neki. A gyermekgyógyászaton (1960) kívül laboratóriumi szakképesítést is szerzett (1968). Széles műveltségével, közel tíz nyelven   beszélő, a  jó értelemben vett európai magyar kultúrember ideális típusának megszemélyesítőjévé vált. 

Az klinikai színvonalat képező országos hírű Markusovszky kórházban 1969-11 01-től osztályvezető főorvosként, Frank Kálmán professzort váltotta fel, aki tőlünk tanszékvezetőnek a „Haynal Imre  Orvostovábbképző Egyetem”-re távozott. A szintén országos minőséget képviselő, mellette a vármegye gyermek-egészségügyéért sokat tevő híres Frank Kálmánnak nehéz volt a nyomába lépni. Cholnoky Péter dr. Vas vármegyei munkáját szerényen kezdve hamarosan nem csak a kórházi betegek kezelésében járt élen, de megyei szakfőorvosként a területi egészségvédő- és nevelő munka szervezéséből, folytatásából is kivette a részét. Osztályának a szülészeti- gyermekgyógyászat új tömbjébe való átköltözésének gondjait is vállalnia kellett. Hivatását eszményi síkon követő jó orvos volt, aki nem hálapénzért dolgozott, magánrendelője sem volt. Így lett a kórház Etikai Bizottságának elnöke A hajdani főorvosi kar „arany csapatába” beilleszkedve a közéleti és kórház interdiszciplináris közösségi munkájából is kivette a részét. Egyebek mellett a korszerű koraszülött és intenzív ellátást ő szervezte meg. Eredményeinek elismerése volt, hogy a Markusovszky kórházban osztálya az onkohematológiai és intenzív koraszülött ellátási országos egyik regionális központjává vált.  A Csecsemő és gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium országos elnöki tisztségét (1991 novemberétől) is betöltötte. A POTE Egészségtudományi Kar védőnői tagozatának vezetőjeként eredményes oktatói tevékenységet végzett. Gyógyító munkája mellett folyamatosan tudományos munkát is folytatott. Közel 70 tudományos értekezése jelent meg. Tudományos rendezvényeket szervezett, amiknek rendszeres előadója is volt. 

Munkája elismeréséért számos kitűntetésben részesült. (Kitűntetéseinek felsorolása is sorokat venne igénybe.)  Köztük kiemelkedik a „Kiváló orvos” cím adományozása (1977), a Köztársasági Érdemérem tiszti keresztje, a Vas Megyéért, a Pro Sanitate Savariae, és Szombathely MJV díszpolgára kitüntetés.   

Azon kevesek közé tartozott, akik (1993-ban) maguk kérték nyugállományba helyezésüket, hogy az országos szakmai életből nem kilépve, egyetemi oktatóként, magánemberként – a napi rutin helyett - szerényebb körülmények között folyathassa kiemelkedő szakmai tevékenységét.

Kiváló szakmai érdemei mellett példamutató családi életet élt. Nagypapaként mesekönyvet is írt unokáinak. Felesége nem csak házastársa, de munkatársa is volt. Három leánnyal, öt unokával és egy dédunokával jutalmazta az Élet, ami sok örömet okozott számára.

Nyugdíjas életét nem tudta sokáig élvezni, mert mozgáskorlátozottá vált.  A köz- és hitéletben egy ideig még így is „mozgott”, de látászavarai miatt tartós házi fogságba kényszerült, miközben élete párja is ápolásra szorult. Így éldegéltek szerényen, csendben odahaza. E sorok írója rendszeresen felkereste telefonon, amiket telefonhívásaival viszonzott.  Példája annak, hogy egy barátságnak nem vethet véget a betegség, (de még a halál sem).

Cholnoky Péterben elvesztettünk egy kiváló EMBERT, ORVOST, BARÁTOT, Vasvármegye és Szombathely MJ jogú várost hűen szolgáló példaképét, aki igaz helyi lokálpatriótaként élte meg vasvármegyei évtizedeit. A vármegye, a megyeszékhely, és nem utolsó sorban tanítványai, barátai, s volt munkahelye is „siratja” hatottját, aki életművével olyan nyomot hagyott maga után, amit az utókornak ápolni és megbecsülni szent kötelessége. Gyászmiséjére és búcsúztatására a szombathelyi Szent Márton-templomban kerül sor 2024. április 9-én 12.30 órakor. Temetéséről a család később intézkedik                                                            

Prof. Dr. Széll Kálmán