„Teljes mértékben felkészültem” – A szombathelyi premontrei gimnáziumban 151-en írják a magyarérettségit

Négyüket fél 9 előtt állítottuk meg az udvaron.

Teljes mértékben felkészültem, nincs miért izgulnom – ezzel nyitott Baranyai Mihály a 12 D-ből. A A fiatal a Pécsi Tudományegyetemre jelentkezett angol-történelem szakos tanárképzésre, illetve az ELTE szombathelyi pedagógusképző központjába is beadta a jelentkezését. Szerinte a vizsga sikere önbizalom kérdése, legalább négyes osztályzatban reménykedett. Osztálytársa, Németh Bódog Péter a vizsga előtt fél órával még nyugodt volt. Majd ha előtte lesz a feladatlap, biztosan elkezd izgulni, de leküzdi, és higgadtan áll neki a megoldásnak – ezt tervezte. Hétvégén a novellaelemzés szempontjait nézte át, hét közben olvasgatta a tételeket, így készült.

A 12. C-s Flasch Panna gyógytornásznak készül, a biológia pontokat viszi tovább, de a magyar írásbelit (is) ötösre szeretné megírni, hallottuk tőle. Verselemzésben reménykedett, és örült az újdonság „tesztfeladatnak” – társaival együtt arra számított, hogy Radnóti Miklós előkerül majd az érettségi valamelyik részében. Frei Dániel, Panna osztálytársa Győrt, azon belül a Széchenyi István Egyetem gépészmérnöki szakát célozta meg – neki a matematika és informatika pontok különösen számítanak. A matematika az erőssége, angolból tesz emelt szintű érettségit, de a magyart is szeretné teljesíteni, mondta.

Százötvenegy végzősük van, közülük hétfőn 139-en középszinten, 12-en emelt szinten írtak érettségit magyar nyelv és irodalomból. Rajtuk kívül „befogadtak” más vizsgázókat is, árulta el a gimnázium igazgatója, Hancz Gábor Tamás O. Praem. A hivatalos eljárásrend szerint fél 9-ig kellett megérkezniük a diákoknak, akik 11 tanteremben foglaltak helyet. Közülük egyedül James Rylan, egy pakisztáni fiatalember magyar mint idegen nyelvből vizsgázott.

Tóthné László Mónikát, a gimnázium magyar nyelv és irodalomszakos tanárát délután kérdeztük a feladatokról. A vizsga első része szövegértési-nyelvi feladatsorból és irodalmi feladatlapból állt – kilencven percig dolgozhattak rajta a diákok. Egy tekercsekről és kódexekről szóló ismeretterjesztő szöveget kellett elolvasniuk és megoldaniuk a hozzá tartozó feladatokat, köztük újként leíró-grammatikai kérdést is kaptak. Ehhez a 9. osztályban tanultakat kellett előhívniuk, ismerni a mondatelemzés szabályait, szófajtant és a szóelemeket, valamint a mássalhangzótörvényeket. Idén először találkoztak egy húsz pontot érő irodalmi feladatlappal, ami kifejezetten nehéz volt, nem éppen diákbarát feladatok is feltűntek benne. Egy idézetet kaptak az érettségizők az Antigonéból – kettő isten nevét és szerepkörét meghatározni. A műfaj-meghatározást beharangozták – erőteljesen készültünk rá, a műfajt, az egyperces novellákat felismerve az író Örkény István neve is könnyen mehetett. A 3. feladatban a szereplőkhöz kellett meghatározniuk a mű címét, szerzőjét és a műfajt. Többek között Szeredás Emerenc is szerepelt, és mivel ez a 12. osztályos tananyag végén szerepel, nem biztos, hogy felismerték a gyerekek. Pont pedig csak akkor járt, ha mindent helyesen adtak meg. Ady költészetének, valamint a stílusirányzatok, korstílusok tudására is szükségük volt – a pontozás itt is szigorú volt. A 6. feladatban a memoriternél a felismerés helyett Kányádi Sándor Valaki jár a fák hegyén című versének hiányzó szavait kellett beírniuk.

A második egységben, amelyre 150 perc állt rendelkezésre, egy 500-800 szavas műértelmezés – egy diákbarát Karinthy-novella – és egy általános témakifejtő esszé megírása közül választhattak, ellentétben a korábbi évek műértelmezésével és összehasonlító műelemzésével. Utóbbinál Babits Mihály ars poeticáit kellett sorra venniük három különböző alkotói korszakából.

Tóthné László Mónika úgy összegzett: az újdonság irodalmi feladatlapnak nem minden része volt könnyű és diákbarát. A lexikális tudást kérte számon – teljesíthető volt ugyan, de nagyon sok készüléssel. A szövegértést a megszokottnak mondta, nehéznek a nyelvtani leíró részt. A memoriternél Kányádi Sándorhoz képest ismertebb költő művét várták.